Hatalmas, időben és terjedelemben rendkívüli fontosságot jelentő dokumentációs anyagot örökít meg a Nagybányai Festőiskola, Festőkolónia Nagybányán elhunyt és eltemetett festő- és képzőművészeiről megvalósított film, a Nagybányai Panteon. Remélhetőleg ez hozzájárul sok kedvelt és kevésbé ismert nagybányai festőművész életművének, munkásságának ismertebbé tételéhez, ami már a magyar- és európai hírnévnek örvendő híres Festőkolónia és Iskola örökségének megtartását, és további, megfelelő keretek közötti őrzését hivatott emelni.
A film fontosságáról szólva nem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy emléket állít azoknak a kimagasló személyiségeknek, akiknek köszönhető Nagybánya és vidékének ismertetése az egész világon, akik munkájukkal maradandó értékeket teremtettek az idők folyamán és akiknek tiszteletét manapság nem minden esetben tartja a szerző a legmegfelelőbben ápoltnak.
A Nagybányai Festőkolónia létesülését 1896-tól számítjuk, amikor a már Nagybányán létező festőművészeti kibontakozáshoz Hollósy Simon társult, növendékeivel Münchenből jött Nagybányára és szabadiskolát nyitott. Ezek voltak a tájképfestészet kibontakozó itteni alapjai, a nyugaton hagyományos akadémiai törekvések ellenében. Szakemberek, az alapítástól eltelt időszakot napjainkig több részre, időszakra osztanák. Vannak azonban olyan elméletek is, melyek szerint a folytonosság létezik és megszakíthatatlan. Az 1945 utáni idők, változások lényegében megváltoztatták a Kolónia, az iskola történelmét. "Ez a Nagybánya már nem az a Nagybánya" - jegyezte meg Véső Ágoston Munkácsy díjas festőművész.
A nemzeti érzések és megvalósítások nemzetiségivé lettek és a jelenlegi felállásban a magyar nemzetiségű nagybányai festőművészek kisebbségben vannak, sok esetben elzárkózva alkotnak.
Az érintettek körét, Nagybányát valamint az egész romániai Máramaros megyét sokkal tágabb értelemben kell kezelni. A képzőművészeti alkotás lehetőségeit nem lehet szűk keretek közé zárni, annak régiósítása sem lenne a legszerencsésebb kategorizálás. A Nagybányai Kolónia, majd a Felsőbányán tett kísérletek eseményeit szaporító festőegyéniségek között több szatmári művész nevét emlegethetjük, akik közül néhányan szoros kötelékkel ragaszkodtak a bányavidék, a különleges természeti adottságokkal rendelkező tájak, szépségek megörökítését szolgáló tevékenységükhöz.
A film ez esetben csak az ottmaradtakkal, az ott eltemetettekkel foglalkozik. Köztük kimagasló festőóriások nevei, akik múzeumok, magángyűjtemények féltett kincseit teremtették meg.
A több mint 100 év alatt elhunyt és a nagybányai Panteonban helyet kapó festőegyéniségek számbavétele, felderítése nem volt egyszerű dolog. Figyelembe vettem minden eddig megjelent dokumentációt, újságcikket, temetőt, stb. és felleltároztam a sírhelyeket, azonosítottam eddig még nem ismert sírhelyet. Merem remélni, hogy teljesen biztos képet kaptam és talán egy festőegyéniség sem hiányzik az 50 elhunyt közül.
- A filmben megjelenített, gazdag képzőművészeti anyag, múzeumok, intézmények, tárlatok értékes kincsei, minden festménynek meg van jelölve a származási helye. Igyekeztem a magángyűjteményekben található munkák feltárására, megjelenítésére. A jelen bemutatásra kerülő munka csak magyar nyelven történik. Rövidesen elkészül a román nyelvű változat is, melynek bemutatóját egy későbbi alkalomra szánom. Művészetkedvelői igényt teljesítek és azonkívül köszönetet mondok a Szatmári Megyei Múzeumnak a filmbemutatást eszközölő meghívásért - mondja a film rendezője, Hitter Ferenc.
A Nagybányai Panteon című dokumentumfilm bemutatójára, 2013. január 17-én, csütörtökön 18,00 órai kezdettel kerül sor, Szatmárnémetiben, a Megyei Múzeum dísztermében, Vasile Lucaciu utca 21 szám alatt.